31.- 32. Fejezet

 

HARMINCEGY

 

Fordította: Red Ruby

 

Bailey

 

– Rake-nek és neked szükséged van egy szobára – jelenti ki Anna, ajkaival csücsörítve. – Ti annyira… –  Lanára néz. – Mi a megfelelő szó arra, hogy milyenek, te író?

– Szerelmesek? – pótolja ki Lana felvont szemöldökkel. – Tudod, a nászút fázis. A nem-tudjuk-levenni-egymásról-a-kezünket, az-élet-csodálatos, hogy-lehettem-ilyen-szerencsés, a-lélegzéshez-csak-rád-van-szükségem fázis?

– Az – mondja Anna fanyarul, rám mutatva. – Az, és még több. Azt hiszem, egy hölgyek éjszakája rendel.

– A Talon-svindli után megint el vagy engedve? – kérdezem, próbálom elrejteni, milyen jól szórakozom.

– Egy férfi sem irányít engem – mondja Anna, kidüllesztve a mellkasát. – De igen, megbocsátották nekem a felfordulást. Igazából tegnap Talonnal ebédeltem. Folyton azt mondta, hogy sajnálja, és hogy nem kellett volna rábeszélnie minket, hogy belépjünk a felségterületére.

– Emiatt fogadta megtorlás nélkül Arrow ütéseit? – kérdezem, próbálom kitalálni a férfi motivációit.

– Azt hiszem – mondja Anna, és iszik az üveges vizéből. – Ki tudja, mi jár a fejében. Tudod, leszámítva mindent, ami utána történt, az egy igazán szórakoztató éjszaka volt.

– Az volt. Meséltél Lanának Rangerről?

– Úgy érted a legszexibb gazemberről, aki valaha létezett? – kérdezi Lana nevetve. – Igen, hallottam. Igaz, hogy a szemei, mint a mennyek mogyorószín mélységei?

– Én ilyet nem mondtam – mondja Anna, meglökve Lanát a vállával. – Sokkal inkább a bűn mogyorószínű mélységei.

– Gyönyörű férfi – értek egyet felsóhajtva az emléktől. – Úgy, mint, hűha! Igazságtalan, hogy egy férfi ilyen jóképű legyen.

– És ilyen ördögi – teszi hozzá Anna homlokráncolva. – Legalább megvertük sörpongban. Az megtanítja.

– Biztos vagyok benne, hogy az ágyában sír emiatt, mialatt mi beszélünk – mondja Lana, szarkazmussal teli hangon.

– Hé, ő határozottan nem szeretett veszíteni – értek egyet Lanára nézve. – Dühös volt. Rossz vesztes. Talán egyike azoknak a versengő pasiknak – tartok szünetet –, aki Shakespeare-t is olvas, meg ilyenek.

Lana leteszi a telefonját. – Mi ez az egész?

– Nyilvánvalóan teljesen bejön neki az irodalom és a könyvek, és pokolian okos – mondom vállat vonva. – Talon szerint mindenesetre. Eszes és szép.

– De a személyisége, és a tény, hogy szeret szabadidejében nőket elrabolni, egy totális gyökérré teszi, nem érdekel, mennyire úgy néz ki, mint aki Lana egyik könyvének borítójára tartozik – mondja Anna szenvedélyesen, szemei vonalakká szűkülnek. – Helyre kell kicsit tenni.

– Szóval akkor most jobban kedveled Slice-t, mint Rangert? – poénkodok, és jókedvű pillantást váltunk Lanával.

– Slice a legjobb barátom Rangerrel összehasonlítva. A rohadék – mondja, öklével a tenyerébe csap.

– Tényleg? Meg kellene őt hívnunk a hölgyek éjszakájára? – piszkálom, kivédve a párnát, amit felém hajít.

– Nincs olyan sok jó külsejű férfi a Wild Men MC-ben – mutat rá Anna. – Nem gondolod? Van egy pár. Talon, Ranger természetesen, Slice és az a vörös hajú fickó. Ő igazán dögös.

– A mi férfiaink jobbak – mondom szélesen vigyorogva, megvillantva a fogaimat.

Anna és Lana teljes szívükkel egyetértenek velem.

– Bailey! – hallom Rake ordítását, és valami a hangjában a lábamra állít. Anna és Lana ugyanezt teszik, arcukon aggodalmas kifejezéssel. Az ajtó nyílik és Rake ott áll, dühös feszültség árad belőle. – Gyere ide!

Gyorsan odalépek hozzá, és ő a karjaiban tart, mellkasa az arcomnál emelkedik és süllyed.

– Van egy kibaszott problémánk, bébi – mondja, ujjait átfuttatva a hajamon.

– Micsoda? – kérdezem, rettegés telepszik meg a gyomrom mélyén. – Mi történt?

– Rake? – kérdezi Anna, közelebb jön és a bátyja mellé áll. – Mi folyik itt?

– Cara apja itt van – csikorogja, a szó, hogy apa, mint szitokszó hagyja el ajkait.

Felemelem a fejem. – M-mi?

Fenébe. Itt van? Halálvágya van? Egyáltalán honnan tudta, hogy ide jöjjön? Valamit határozottan kihagyok, mert semminek nincs értelme.

És tovább ront a helyzeten, hogy elfelejtettem elmesélni Rake-nek, hogy feltűnt a munkahelyemen aznap. Ha elmondtam volna neki, ezt az egészet talán el lehetett volna kerülni.

– Fenébe –suttogom, bocsánatkérő pillantást villantva Rake-re.

– Mi az?

– Felbukkant az iskolámnál azt kérve, hogy találkozhasson Carával, de nem hallottam felőle újra. Teljesen elfelejtettem mesélni neked róla.

– Komolyan? Ez fontos információ, Bailey –  morogja Rake homlokráncolva. – Cara az enyém is, és ha ez a rohadék azt hiszi, hogy elviszi őt, mással is szembe kell néznie.

– Mit fogok csinálni? – kérdezem bizonytalanul.

– Hallgassuk meg, aztán mondd meg neki, hogy húzzon a picsába – mondja Rake egyik kezével megdörzsölve az arcát.

– A lányomat akarom – mondom neki, szükségem van rá, hogy mellettem legyen. – Oda akarok menni hozzá, most.

– Faye-jel és Sinnel van a házuknál – mondja, egyik kezét csitítóan lefelé futtatva a hátamon. – Bízz bennem, senki sincs nála nagyobb biztonságban ebben a pillanatban. Csak a seggfejjel kell megbirkóznunk.

– Szóval ő igazából itt van most? A klubháznál? – kérdezem tágra nyílt szemmel.

Még mindig nem értem. Besétált egy motoros klubházba azt követelve, hogy lássa Carát és engem?

Rake bólint, megdörgöli a nyaka hátulját. – Igen, igen itt van. Látni akar téged. Odaviszlek, mert máskülönben nem fog tárgyalni, de nem fogod elhagyni az oldalam, érted?

Nagyot nyelve biccentek. – Nem viszi el Carát.

– Nem, kurvára biztos, hogy nem. Később mindent elmagyarázok neked.

Basszus.

Miért kell ennek a szarságnak velem történnie?

Rake szigorúan a húgához és Lanához fordul: – Mindketten itt maradtok!

– Rake…

– Csak hallgass ez alkalommal, Anna! – mondja, addig nyom előrefelé, amíg kint vagyok az ajtón, majd becsukja magam mögött.

– Akármi történik – mondja, és elszántan bámul le rám –, biztosítani fogom, hogy rendben legyen. Rendben? Nincs semmi, ami miatt aggódj. Szart akar keverni – kezelni fogom őt.

Bólintok, nem vagyok benne biztos, mit mondjak.

Nem igazán értem, mi történik épp most.

Folytatjuk a sétát, míg a nappali területhez érünk, ahol Arrow áll, keresztbe font karral, pokolian impozánsnak látszik. Mellette Wade. Nehéz elhinni, hogy ő Cara biológiai apja, mert Cara egyáltalán nem hasonlít rá. Igazságtalan, hogy így hívják, mert az egyetlen dolog, amit tett, hogy nem viselt óvszert, de nyilvánvalóan ez jogosít a címre.

– Bailey – mondja, áll és szembenéz velem.

– Wade – mondom, kényszerítem magam, hogy tartsam semlegesen az arckifejezésem. – Mi a frászt gondolsz, mit csinálsz itt?

– Ahogy korábban mondtam, látni akarom a lányom – mondja, kezeit a zsebébe teszi. – Csak látni akarom a kicsi lányom.

Megfeszítem az ajkaim. – Honnan tudtad, hogy hol vagyok?

Először az iskola, most a klubház? Ez egy kicsit rémisztő lett.

Megnyalja az ajkait és félre néz. – Megvannak a módszereim.

Újabb baromság.

Arrow közelebb lép a férfihoz. – Válaszolj a hölgynek, vagy megkérem, hogy távozzon, és én fogom feltenni neked ugyanezt a kérdést sokkal kevésbé kedvesen.

Wade önelégülten mosolyog, de nem kerüli el a figyelmem a félelem villanása a szemeiben. – A bátyám úton van ide. Nem érhetsz hozzám.

A bátyja?

– Ki a bátyád? – kérdezem, Arrow-ra és Rake-re nézek, aki nem ad nekem választ.

Nem tetszik az önelégültség Wade arcán ebben a pillanatban.

Kicsit sem.

– Ő egy Wind Dragon – mondja nekem Wade, elégedettség van bevésődve az egész arckifejezésébe.

A bátyja egy Wind Dragon?

Szóval Wade azt hiszi, hogy érinthetetlen.

Rake-re nézek.

Érinthetetlen volna?

Rake nem ad nekem semmit, arckifejezése sosem változik. Volt erre egy szabály? Rake semmit sem tehetett Wade-del, csak mert családtagja az egyik klubtestvérnek? Vajon Wade valóban csak látni akarta Carát? Miért most, ennyi idő után? Ennél több van, ezt egyszerűen tudom. Wade akar valamit, de az nem csak az, hogy lássa a lányát, akit soha le se szart.

Amikor Pill beviharzik a klubházba, fekete bőrnadrágot, hosszú ujjú pólót és az MC-mellényét viselve, nem veszem le róla a szemem.

Szóval ez volt Wade bátyja.

Nem csoda, hogy Faye nem kedvelte a férfit.

Ha bármiben hasonlít a testvérére…

Rossz vér.

A levegő feszültséggel telik meg, olyan sűrűvel, hogy nehéz lélegeznem.

– A tesóm csak látni akarja a kölykét, Rake – mondja Pill, kezét Wade vállára téve. – Nem túl nagy kérés, azt hiszem.

– Szóval te mondtad neki akkor, hogy itt vagyok – mondom Pillnek. – Pletykáltál Rake nőjéről az öcsédnek, és ő összerakta, hogy az én vagyok? –  Wade-re nézek. – Fejezd be a baromságot. Mit akarsz igazából? Nem törődsz a lányoddal. Egyáltalán tudod a nevét?!

– Úgy tűnik, valaki nem tudja a helyét! – csattan fel Pill, úgy néz ki, mintha nekem akarna jönni.

– Nézz akár csak a nőm irányába, és kurvára végzek veled – mondja Rake Pillnek megtévesztően nyugodt hangon. – Higgy nekem, nem akarsz baszakodni velem.

– A klub van az első helyen –  mondja Pill, de tesz egy lépést hátra. – Szarakodásba akarsz kezdeni a Channon chapterrel? Mi ez, polgárháború? E miatt a baromság miatt?

Rake önelégülten mosolyog, szemei haragjában összeszűkülnek. – Jelölt voltál itt Pill, de kurvára fogalmad sincs rólam, vagy a testvéreimről. Bailey az old ladym, és az öcsédnek lófasz köze sincs az MC-hez. Senki sem fog a te oldaladra állni ebben. Senki. Kurvára felhívom Zachet most rögtön, meglátjuk, ő mit gondol. Senki sem megy Angyal közelébe. Ő az enyém. A magaménak követelem. Ne is gondolj rá úgy, mint a te véred, mert benne semmi nincs belőled. Ő teljesen a miénk.

– Zach nem beszél minden férfi nevében –  mondja Pill, felemelve az állát.

Arrow Rake-re néz. – A te döntésed, testvér.

Rake lenéz rám, aztán fel, Wade-re. – Távozz, menj vissza Channonba. Nem fogod látni a lányom. Ez az utolsó alkalom, hogy figyelmeztetlek ezzel kapcsolatban. Hagyd békén, vagy senki sem lesz képes megmenteni téged. Baszok rá, hogy ki a testvéred.

– Szerzek akkor egy ügyvédet –  mondja Wade ökölbe szorított kézzel. – Nem győzheted le az igazságszolgáltatási rendszert a fenyegetéseiddel. Mondj, amit akarsz, de én vagyok az apja, valami, amit egy egyszerű DNS teszt bizonyítani fog.

– Miért most? –  kérdezem tőle, acél szövi át a hangom. – Szartál rá az elmúlt hat évben, szóval miért most?

– Nem kell semmit megmagyaráznom –  mondja arrogánsan. – Ő a vérem, történet vége.

Micsoda egy faszfej.

Hogy fekhettem le valaha ezzel a férfival?

– Nem szerezhetsz ügyvédet, ha kurvára halott vagy –  mondja Arrow lazán, fejével biccentve, mintha azt gondolná, hogy ez egy jó ötlet.

Jézus.

– Mit akarsz? –  kérdezi tőle Rake, egyenesen a szemébe nézve. – Térj a kibaszott lényegre.

Wade lenéz, aztán újra fel. – Százezer dollárt akarok.

Szóval ezért van itt? Pénzért? Nem hittem, hogy a véleményem róla még rosszabb lehet, de bebizonyította, hogy tévedtem. Azta! Szóval megfenyeget, hogy elveszi Carát, ha nem adunk neki százezer dollárt? Megrázom a fejem, képtelen vagyok elhinni az előttem álló hitvány férfi arcátlanságát.

– És honnan tudjuk, hogy nem fogsz megint visszajönni? Te egyértelműen egy szarfaszú vagy, szóval a szavad szart sem jelent –  vicsorogja Arrow, egyik lábáról a másikra nehezedik, mintha próbálná megakadályozni, hogy elveszítse maga fölött az irányítást.

– Nem fog kérni semmi mást –  mondja Pill.

Nyilvánvalóan tudta, hogy a testvére pénzt akart.

És támogatja.

Basszus.

Igen, Faye-nek igaza volt vele kapcsolatban.

HARMINCKETTŐ

 

Fordította: Red Ruby

 

Bailey

 

Az összes férfi megbeszélést tart.

A nők és a gyerekek kint ülnek, Rake azt mondta, azt akarja, hogy mindenki együtt legyen, amíg meg nem tudják, hogyan fogják kezelni ezt a helyzetet. Nem tudom, mit gondoljak. Pénzt adni Wade-nek csak mostanra oldja meg a problémát, és százezer hatalmas összeg. Anna szerint az MC-nek egy valag pénze van, de nem ez a lényeg. Nem kérhetem Rake-et, hogy fizesse ezt, nem számít, mennyi pénze van.

– Ne idegeskedj, szívem –  mondja nekem Faye, kezét a karom belsejére helyezve. – El fogják intézni.

– Nem akarok szarakodást kezdeni –  mondom Faye-nek, kifújva a levegőt. – De nem akarom azt sem, hogy Wade nyerjen. Szóval nem tudom, hogy érjem el, hogy ezek mindegyike megtörténjen.

Figyelem Carát és Clovert a füvön játszani néhány Superman és Batman játékkal. Cara nevet, a hang megtelepszik a lelkemben.

Mindent megtennék, hogy megvédjem.

Akármit.

Bizonyos szempontból bűnösnek érzem magam, mert az én rossz ítélőképességem adott neki ilyen apát.

Fizetni fog a döntésemért élete hátralévő részében.

– Ez nem olyan nagy gond –  mondja Faye, burgundi vörös ujjaival megütögetve az állát. – Nem hiszem. A nagyobb probléma Pill, nem Wade. Wade egyszerű. Pill ugyanakkor… azt hiszem Rake-nek el kellene mennie Channonba, és beszélnie ott az emberekkel, elrendezni a dolgokat, mielőtt Pill megcsavarja a dolgokat, és belekezd valamibe.

– Gondolod, hogy ezt fogja tenni? –  kérdezem, nem igazán tetszik az ötlet, hogy Rake elmegy. – Vinni fog magával néhány embert, ugye? Nem akarom, hogy egyedül menjen fel oda.

– Biztos vagyok benne, hogy visz valakit. Zach ott van, és ő egy jó ember. A végére minden jó lesz –  mondja Faye, a hajamat a fülem mögé tűrve. – Valószínűleg soha nem fogunk újra hallani Wade-ről.

Ezt a megjegyzést megpiszkálni sem akarom.

– Akkor miért intézték el, hogy mindenki a klubházba jöjjön? – kérdezem az arcomat dörzsölve. – És még el sem fogja nekem mondani a tervet, ugye? A sötétben fognak tartani mindennel kapcsolatban, mert vaginám van.

Faye kiköpi a vizét a megjegyzésemre. – Basszus! –  nevet, megtörli a száját. – Ó, ne már, ez vicces volt. Nézd, mind itt vagyunk, szóval senkinek sem kell aggódnia. Mindenki biztonságban van. Mindig idejövünk, amikor szarság folyik, csak a biztonság kedvéért. Mind szeretjük egymást biztonságban tartani. Ez elővigyázatosság –  nem szükségszerűen jelenti, hogy golyókat kerülünk el.

Mélyen kifújom a levegőt, és belesüllyedek a székembe. Nem is tudtam, hogy Wade-nek van egy bátyja.

– Wade ugyanolyan visszataszító, mint Pill? –  kérdezi Faye megrázkódva.

Megrázom a fejem. – Nem. Egyáltalán Pill miért állt be emögé? Nyilván Pillnek van pénze, ha Wade ennyire sóvárog valamennyiért.

Faye körbepillant, aztán közelebb hajol hozzám, gesztenyebarna haja függönyként hullik le. – Hallottam Sint azt mondani, hogy pletykákat hallott arról, hogy Pill drogokat szed. Metet. Az a szar nem olcsó. Talán Wade is drogozik vele, és kettőjüknek szüksége van készpénzre. A jó dolog az, hogy ha bizonyítani tudjuk ezt, akkor talán Pill elveszti a mellényét[1].

Kiegyenesedem ültömben, és átgondolom ezt. – Érdekes.

– Látod, mi vaginák is rájöttünk némi információra –  piszkál, játékosan megbökve engem.

– Jó tudni – vigyorgok. – Még ha hallgatózáshoz is kell folyamodnunk.

Vállat von, teljesen szégyentelenül. – A lányoknak meg kell tenniük, amit meg kell tenniük. Mint a klub ügyvédje, végül úgyis mindenre rájövök. De sajnos meg kell tartani ezeknek a szarságoknak a legnagyobb részét magamnak. Bár segíthetek a dolgok jogi oldalával –  egyedüli gyámságért folyamodhatunk. A bíróság nem fogja nekiadni Carát. Ha mást nem, akkor visszamenőleg fognak fizettetni vele egy vagon gyerektartást.

Elmosolyodom és megköszönöm Faye-nek a jogi segítséget. Nem akarok egyébként semmi pénzt tőle. Nem akarok semmit tőle.

Anna felemeli a lábát az ölembe. – Be kellene tennünk ide egy billiárdasztalt. Csomó hely van.

A szemeimet forgatom. – Ez az, amin épp most gondolkodsz?

Csak mosolyog. – Az előnyei annak, ha egy irányító alfahímmel vagy. Kétségem sincs, hogy mindenről gondoskodni fognak. Rake nem fogja hagyni, hogy bármi történjen veled, vagy Carával. Nem fogja hagyni, hogy az a férfi akár lélegezzen Cara irányába.

Irish sétál ki ebben a pillanatban, és villant ránk egy mosolyt – Hölgyek.

– Haver, hol voltál? –  kérdezi Faye, feláll, és egy ölelésbe húzza Irisht. – Ki ő? Hol van? Itt van?

Irish elengedi, de Faye még tartja őt, ott csimpaszkodik. – Tesók a kurvák előtt, ember! Hiányoltunk itt.

– Nem voltam el olyan sokat –  válaszolja mogorván, gyengéden lefejtve Faye-t a személyéről.

– Volt néhány dolog, amiről gondoskodnom kellett, kedves.

Faye végül elengedi, és visszahuppan a székére. Irish mellé ül, és kinyújtja a karjait a feje fölött, megmutatva a bicepszeit.

– Ha itt vagy kint, ők miért vannak még ott? –  kérdezem, visszanézve az ajtó felé.

– Jönnek –  mondja, épp ahogy Sin, Arrow, Tracker, Rake, Trace, Ronan és Vinni egyesével kisétál. Rake kinyújtja a kezét, és én megfogom. Aztán szól Carának, aki odaszalad hozzánk és megfogja a másik kezét. 

– Akkor holnap elmegyünk? –  kérdezi Rake Sint, aki egyszer biccent a fejével, kék szemei rám fókuszálnak.

– Rake elmegy egy pár napra, Irish és Vinnie váltják egymást és veled maradnak, amíg visszajön, rendben? –  kérdezi Sin.

Bólintok.

Rake keze megfeszül az enyémen.

Elköszönünk, és Rake hazavisz minket.

Rake azt mondja, hogy állandóra hozzám költözik, amint visszaér. Faye-nek igaza volt, Channonba megy, hogy elrendezze a dolgokat, és három nap múlva jön vissza. Az információk hiánya halálra idegesít, de fáradtnak érzem magam egy stresszes nap után, és a karjaiba fonva elalszom.

És még mindezek után is ott biztonságban érzem magam.

* * *

Másnap az elülső udvaron figyelem a bicikliző Rhettet és Carát némi friss narancslét kortyolva, mellettem Anna, Lana és Vinnie. A nap süt és mi elhatároztuk, hogy kiélvezzük. Vinnie és Anna tett némi gint a narancsléjükbe, míg Lana és én alkoholmentesek maradunk, és csendben elítéljük őket, amiért isznak délután egykor.

– Hallottál arról a fickóról, Dom valakiről az iskolából? Azt hiszem, a mi évfolyamunkon volt –  mondja Anna hanyagul, szemeit eltakarja nagy fekete napszemüvege.

– Dom kicsoda? –  kérdezem, pillantásom közte és a gyerekek között jár.

Próbálok nyugodt maradni.

Anna nem tudta, mi történt.

Csak Rake.

És Christa.

És… ő.

Dom Rogers.

– Dom Rogers, azt hiszem –  mondja, iszik egy kortyot a szívószálával. Láttam az újságban, hogy meghalt. Autóbaleset, azt hiszem. Említették, hogy a mi középiskolánkba járt.

– Igen, emlékszem rá –  mondom üres hangon.

Sosem fogom elfelejteni.

Életem hátralévő részében az arca be fog villanni.

De ő most halott volt.

És én… nem boldogságot, vagy szomorúságot éreztem.

Békességet.

Évekkel ezelőtt volt, tudom. De az idő nem mindig gyógyítja meg a sebeket. Nem egy ilyen sebet.

Ezt semmi sem gyógyítaná be.

Lenézek a kezeimre, a tiszta kezeimre, és valahogy tudom, hogy Rake-é nem annyira tiszta.

Nem, az övé véres.

Csöpög róla.

Már piszkosak voltak mielőtt újra összejöttünk, és most még véresebbek. Egy kicsit dermedtnek érzem magam, ahogy kívülről nézek az életemre, átgondolok mindent, ami történt.

Dom halott. Nem tudom megmagyarázni a felszabadító érzést, ami ennek tudatával jön. Talán ez gonosszá tesz, vagy valami, de nem érzek semmi bűntudatot, amiért meghalt. Nem érzek semmi megbánást. Úgy érzem, végre vége.

És most Rake gondoskodik Wade-ről, a férfiről, aki nekem adta Carát, de megpróbálta visszavenni a saját önző okai miatt. Egy férfit, aki szarik a lányomra, csak az érdekli, amit szerezhet vele.

Ez beteges, tudom.

De mosolygok.

Mert Rake az én védőangyalom.

Vagy talán a személyes Kaszásom.

 

---

[1] Elveszti a mellényét - megszűnik az MC tagsága.